Okozója:

A sárgaláz vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek  Dél-Amerika és Afrika trópusi területein.

Előfordulása:

A sárgaláz elleni oltás az alábbi országokba kötelező: Angola, Chad, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Kamerun,  Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghána, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda,  Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Togo, Uganda,.

A következő országok ugyan nem kérik a sárgaláz oltás igazolását, de az ország bizonyos területei fertőzöttek: Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Tanzánia, Trinidad és Tobago,  Venezuela.

Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást.

A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget (Sárgaláz elleni oltásra feljogosított oltóhelyek listája: www.utazaselott.hu)

Új járványügyi helyzet:

2015 végétől Ugandában, Kongói Demokratikus Köztársaságban és Angolában sárgaláz járvány kezdődött. A fertőzést más országokba - Kenya, Tanzánia, Kína -  is behurcolták. Emiatt Kenyába és Tanzániába utazóknak is szükséges az oltás. A helyi hatóságok rendelkezése változhat. Utazás előtt szakembertől, vagy adott ország külképviseletének honlapján érdeklődjenek a beutazók!

Tünetek:

Néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg  vérzéses szövődményekkel  járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik.

Megelőzés, védőoltás:

Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, közel 100%-os hatékonyságú. A védettség egyetlen oltás  beadástól számított 10. nap múlva alakul ki. 2016. július 11. óta, a WHO ajánlása szerint életre szóló az oltás érvényessége. Ez vonatkozik az előzőleg bármikor megkapott oltásra, kivétel, ha az oltottnak időközben csontvelő-transzplantációja volt, vagy az oltás idején várandós volt. A vakcina viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3.-7. nap között, enyhe tüneteket okoz, amelyek a következők:  kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés.

Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében szenvedőknél. 100 ezer oltottból egynél, a természetes sárgaláz fertőzés tüneteihez hasonló sokszervi károsodás vagy idegrendszeri szövődmény léphet fel.

Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell.

Oltási ellenjavallat: tojás allergia, betegség vagy gyógyszer okozta immunhiányos állapot. Várandós vagy szoptató nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén, az oltási ellenjavallatról igazolást állít ki a sárgaláz oltás beadásával megbízott oltóhely.

A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek.

Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. Az oltás igazolása csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben International Certificate of Vaccinaton or Prophylaxis (WHO) fogadható el.

Frissítve: 2016. július 26.